Business Members
Organization Members

Sign Up For Email Updates

Enter your email address:

Follow us on Twitter
Follow us on Twitter
Follow IBI
Photo of Biochar
Biochar Certification
Help put the Earth back in the black


A bioszén felhasználásának lehetőségei a talaj tápanyag-utánpótlásában – Szemle

TitleA bioszén felhasználásának lehetőségei a talaj tápanyag-utánpótlásában – Szemle
Publication TypeJournal Article
Year of Publication2015
AuthorsRékási, Márk, and Uzinger Nikolett
JournalAgrokémia és Talajtan
Volume64
Pagination239 - 256
Date Published06/2015
ISSN1588-2713
Abstract
A bioszén anyagában a tápanyagok három jellemző, hasznosulási sebességüket meghatározó formában lehetnek jelen. A hamu frakcióban lévő elemek gyakorlatilag azonnal, a labilis frakcióban lévők a mineralizáció után heteken, hónapokon belül, míg a perzisztens frakcióban lévők csak évszázadok során szabadulnak fel. A frakciók aránya a bioszén előállítási körülményeitől függ, így ezek alapvetően befolyásolják a végtermék tápanyag-szolgáltató képességét.
 
A foszfor és a kálium mindhárom frakcióban megtalálható, így a bioszén ezen elemek közvetlen forrása lehet a talajban. A nitrogén viszont csak a labilis és a perzisztens frakcióban található meg — koncentrációja a hamuban gyakorlatilag nullának tekinthető –, így a bioszén saját N-tartalmából növénytáplálási szempontból csak a labilis frakcióban lévő vehető számításba rövidtávon. Ezt figyelembe véve a bioszén alkalmazása mellett a nitrogén más forrásból történő pótlása szüksé-ges.
 
A bioszén azonban nem csak közvetlenül, saját tápelem-tartalma folytán, hanem közvetetten a talajtulajdonságokra (pH, kationcsere-kapacitás, vízgazdálkodás, stb.) és a mikrobiológiai folyamatokra gyakorolt hatása révén is befolyásolja a talaj táp-anyag-szolgáltató képességét. A közvetlen és közvetett hatás a tápanyagok felvehe-tősége szempontjából gyakran ellentétes irányú. A bioszénnel bevitt elemtartalom révén a talajban mért összes mennyiség megnőhet, de a fokozottabb tápelem-megkötő képesség miatt a könnyen felvehető, vízoldható mennyiségek lecsökken-hetnek. A két hatás eredője határozza meg, hogy egy adott elem felvehetősége javul-e a talajban.
 
Hosszú távon azonban csakis a közvetett hatásokkal számolhatunk, így a bioszén alkalmazásánál ezeket szem előtt tartva kell mérlegelni és dönteni a felhasználásáról.
 
A bioszén olyan mértékű alkalmazása, hogy az a Föld klímája szempontjából befolyásoló tényezőként jelentkezzen, egyelőre meglehetősen távolinak tűnik. A talajjavítási, tápanyag-utánpótlási szerepkörben azonban érdemes a bioszénnel foglalkozni. Az intenzív növénytermesztés során a bioszénnel történő tápanyag-utánpótlás nem biztosítható, de a konvencionális trágyaszerekkel együtt alkalmazva hasznos adalékanyag lehet, mivel azok hatékonyságának fokozása mellett talajjavító hatása is érvényesülni tud. A bioszén ezáltal a mezőgazdasági termelésben hosszú távú előnyöket biztosíthat.
 
The nutrients in the biochar may be present in three particular form, that determine their availability. The elements in the ash fraction are readily available, while those in the labile fraction (mostly cellulose and hemicellulose) may become available within a few weeks or months after mineralisation. Those in the persistent biochar fraction may not be released for several centuries. The ratio of the three fractions depends on the pyrolysis setup, which thus has a major effect on the nutrient-supplying ability of the end-product.
 
Phophorus and potassium are present in all three fractions, so biochar can act as a direct source of these elements in soil. Nitrogen, however, is only present in the labile and persistent fraction, which is why only the nitrogen content of the labile fraction can be taken into account as a nitrogen source in the short term. Nitrogen should thus be supplied in other forms when biochar is used.
 
Biochar, however, influences the nutrient-supplying capacity of the soil not only through its own nutrient content, but also indirectly by modifying the chemical, physical (e.g. pH, CEC, water management) and microbiological properties of the soil. The di-rect and indirect effects often have an opposite influence on nutrient availability. After biochar application the total nutrient content of the soil may increase, but because of the adsorption capacity of biochar the water-soluble and readily available content may be reduced. The resultant of the two effects determines whether the availability of a given element will improve. In the long term, on the other hand, only the indirect effects are manifested, so it is these that should be considered when making decisions on the application of biochar.
 
At present it seems most unlikely that biochar can be applied in quantities capable of influencing the global climate. However, biochar has a potential to be used as a soil ameliorant and to improve the nutrient availability in the soil. In intensive crop production systems the nutrient supply cannot be ensured using biochar alone, but if utilised in combination with conventional fertilisers it could be a useful additive, since biochar not only improves their performance, but also acts as a soil ameliorant. It may thus have long-term benefits in agricultural production.
URLhttp://www.akademiai.com/doi/abs/10.1556/0088.2015.64.1.18
DOI10.1556/0088.2015.64.1.18
Short TitleAgrokémia és Talajtan